2020. január 12., vasárnap

A szerelem ezer arca avagy létezik örökkön örökké?

A szerelem az egyik legerősebb emberi érzés, mely megihletett számtalan költőt, írót, zeneszerzőt, filmrendezőt. Meg az egyik legnehezebb, mivel a szerelem van hogy el tud illanni, meg tud szűnni és akkor mérhetetlenül fáj. Bár én úgy érzem, hogy az igazi és valódi szerelem, ami nem csak a tündérmesékben létezik, az soha nem vész el. Én hiszek benne. És te?

Állandó megvilágosodásaim vannak a szerelemet illetően. Úgy érzem, hogy az "átlag" emberhez képest sokkal intenzívebben élem meg az érzéseimet. Nagyon szenvedélyes nőnek tartom magam. Tudok egy pillanat alatt beleszeretni valakibe és meg tudom őrizni hosszan ezt a szerelmet. Mint ahogy nyáron bele is szerettem Benibe, akihez meghívást kaptam Olaszországban és 4 csodás napot töltöttünk együtt folyamatosan. Miután hazajöttem folyamatosan tartottuk a kapcsolatot és vártam, hogy idejöjjön és én is megmutassam neki az én világom. Azonban kiderült, hogy az a 6 hónap várakozás fölösleges volt, mivel neki teljesen más elképzelései vannak a szerelmet illetően. Ekkor egy világ omlott össze bennem. Lassan rakom újra össze magam. Azonban a "bolond szívem" továbbra is hisz az igaz szerelemben, bármennyiszer is tört össze.

A génkulcsokban, ami egy önismereti út, az asztológia, yi csing és egy harmadik módszer ötvözete. Különböző életterületeinken megy végig. Most értünk el az érzelmekhez, hogy ebben kinek mi a tanulnivalója a kapcsolatok által. Itt az én génkulcsom a 3-as, amiben gyakorlatilag benne van az ismerkedés és a kapcsolatok teljes dinamikája. Minden génkulcsnak van egy árnyéka, ez a tanulnivaló. Egy ajándéka és egy sziddhije. Itt az árkény a káosz. Ennek a fő tanítása: "A régi nézet szerint mi emberek önző génjeink áldozatai vagyunk, az új szerint viszont nincsenek áldozatok, csak egy hatalmas összefüggő és kölcsönös függésben működő kozmosz." 


Az az, én is vagyok egy kozmosz egy világ az én kis életemmel és minden mintámmal együtt amit hoztam az őseimtől, generációmból és az inkarnációmból és a másik fél úgyszintén ez esetben egy férfi. Mindketten keressük a szerelmet, párkapcsolatra vágyunk. Legalábbis azt gondoljuk, hogy készen állunk a szívünkben egy társsal való kapcsolódásra. Azonban az elme fél, mert védi a jól megszokott életünket, szokásainkat. Ugyanis ha 2 világ, kozmosz találkozik, akkor abból előbb robbanás, vagyis káosz, változás lesz. "Félünk a változástól, annak ellenére, hogy változásra vagyunk programozva. Ahhoz,hogy változni tudjunk, magunkhoz kell ölelnünk a káoszt, nem pedig védekezni ellene." Engednünk kell, hogy a másik hatással legyen ránk, átalakítson bennünket (nem direkt módon). Ugyanis a káoszban mindig hatalmas átalakító erő volt és van. A szerelemnek, ha teljesen átadjuk magunkat, ott nincs kontroll.    

Vagyis ha túléljük a kezdeti időszakot, amikor kezdjük a kettőnk kozmoszát összefésülni és engedjük, hogy a másik hasson ránk, akkor jön az ajándék az innováció.  Most már nem csak te és én vagyunk, hanem kezdünk MIvé válni. "Az innováció természeténél fogva magába foglalja az együttműködést. Új elem vagy elemek bevezetésével javítunk valamin." Együtt egy új életet építünk fel, akár új szokásokat. "Bárkik, bármik és bárhol vagyunk, ha nem vagyunk képesek folyamatosan meghaladni önmagunkat, akkor meghalunk. A szent titok: az élet úgy van tervezve, hogy megújuljon, és az egysejtű, sziget - mentalitású régi embereknek lejárt az ideje."

Többé nem szigetelődhetsz el, nem akarsz irányítani, az érzéseidet kontrollálni. A másik ember hatással lesz rád. Még az is lehet, hogy rámutat valamire, felhoz benned sebeket, hogy azok meggyógyuljanak. Meg kell haladnod önmagad és ebben is tud segíteni a párod. Mert folyamatosan hatással vagyunk egymásra az együttélés során. Ebből eljön a sziddhi az ártatlanság. Amikor látod a másikban az ártatlanságot, a gyermeket, aki volt. Akire szintén rárakódtak félelmek, fájdalmak, sérelmek, akkor meg tudsz neki bocsátani és akkor nincsenek elvárásaid. Ha úgy tudsz a másikra tekinteni, hogy ezzel az ártatlan gyermeki kíváncsisággal, akkor attól a másik ember is jobbá válik. Ha képes vagy így látni őt, akkor ezzel felemeled, mert ő is így fog magára újra tekinteni. Ezzel a ráhúzott sablonokat, hogy ő ilyen vagy olyan, lehúzod, képes vagy tisztán látni őt. 


Ez azonban nem azt jelenti, hogy meg kell őt mentened vagy hogy el kell venned a tanulni valóját. A kapcsolatot működését nem lehet kőbe vésni. Nem ér véget azzal minden, hogy kimondjuk, hogy holtomiglan holtodiglan. A szerelmet úgy lehet megőrizni, akár életünk végéig, hogy ha behozzuk a játékosságot a kapcsolatba. "A tudat vég nélkül folytatja a felfedezést, a játékot és kísérletezést. Az élet ártatlan, mi vagyunk az élet, tehát ártatlanok vagyunk." Vagyis úgy tudjuk akár 10-20-30 évig megőrizni egy kapcsolatban a szerelmet, ha folyamatosan megőrizzük a játékosságot és a kísérletezést. Ami nekünk működik a kapcsolatunkba, ami mindkettőnknek jó.  Sajnos azt a mintát, amit anyáinktól, apáinktól vagy a nagyszüleinktől hoztunk már nem működik. Új mintákat kell írni az egymás iránti tisztelet, elfogadás és szeretet közreműködésével.

Mostanság káosz van a kapcsolatokban, mert még nem alakult ki az új rend. Még 1-2 év és ez is eljön. Illetve, vannak már akik látják azt, hogy ez mivé alakul. Leginkább a fent leírtak lesznek a mérvadóak és aztán ezt mindenki saját szája íze szerint alakítva. 

Ha számodra mindez még nehézséget jelent gyere el és nézzünk bele együtt és gyógyítsuk meg, amit érdemes. https://www.mudrazia.hu/mediumi-gyogyitas/  

Csodákkal teli napot kívánok Zia