Miről lehet felismerni, hogy egészséges e a párkapcsolatunk? Ha nem mit tehetünk?

Egy kedves barátnőm hívta fel a ridikül egyik cikkére a figyelmem, amiben az egészséges párkapcsolat 25 ismertetőjegye van felsorolva. Azonban az nincs leírva, hogy mit tegyünk, ha felismerjük, hogy az ellenkezője történik. Én most szeretném ezeket a pontokat kiegészíteni azzal, hogy mit lehet tenni, ha valami hibádzik. Egy kapcsolatot 2 emberről szól, ahhoz , hogy megjavítsunk szükségünk van a másik félre is. A legtöbbször ez szokott gondot okozni, ha a másik fél nem nyitott a fejlődésre. Azonban egyre több olyan párral találkozom, akik szerették egymást annyira, hogy oda tette magát mindkettő. Tehát azt mondom, hogy ha tényleg szeret a párod, akkor megteszi kettőtökért. 

1. pont: Párunk felemel, nem pedig lehúz.

Mindenkinek lehet rossz időszaka. Ha éppen kicsit sötétebben látja társunk a világot és ez hat ránk, próbáljuk meg felvidítani. Megláttatni vele a rosszban a jót, mert mindig van. Emeljük egy kicsit őt, ettől helyre billenhet. Ha a lehúzás állandó marad, esetleg még bánt is szavakkal, akkor érdemes megtudni az okot, vagy elgondolkodni, hogy a megfelelő ember mellett élünk-e.

2. pont: Elfogadjuk egymás hibáit. 

Senki sem tökéletes. A kapcsolat kezdetén hajlamosak vagyunk egymást idealizálni. Azonban ahogy múlik az idő, a kapcsolat 2. szakaszában pedig csak a rosszat látni a másikban. Tudatosítsd, hogy ez egy normális folyamat. A harmadik szakasz, amikor úgy látod őt, amilyen és ha el tudod fogadni így, akkor a szerelem győzött. 

3.pont: Önmagunkat adhatjuk mellette. 

Sokszor próbálunk megfelelni másoknak, hogy szeressenek és elfogadjanak. Ennek semmi értelme, mert előbb - utóbb mindenkinek meglátjuk az igazi arcát. Add magad az első pillanattól és ha így megszeret, akkor nem kell játszmáznod, a kapcsolat boldog lesz.

4. pont: Tiszteljük egymás véleményét, értékrendjét, gondolatait.

Az már az elején fontos, hogy olyan társat válasszunk, akinek hasonló az értékrendje. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy mennyire szenvedéssé tud válni egy kapcsolat, amikor az elején úgy tesz mintha érdekelné az én értékrendem, aztán kiderül, hogy megpróbált megfelelni. Valójában teljesen más ember, más értékrenddel, más véleménnyel. Ő nem fogja tudni tisztelni a tiédet, talán még támadja is, ennek semmi értelme. Ő nem a te embered.

5. pont: Nem függünk a másiktól.

Sem anyagilag, sem érzelmileg, sem semmilyen módon. A párkapcsolat nem arról szól, hogy ki vagyunk szolgáltatva a másik szeszélyeinek. Vagy, hogy állandóan együtt kell lógnunk.

6. pont: Nem hozunk fontos döntést anélkül, hogy a másikat be ne vonnánk. 

A fontos döntés, lehet munka, pénzügyek, bármi, az, hogy hol éljünk, hány gyerek legyen stb. Fontosak a közös célok.

7. pont: Megbecsüljük egymást.

Ehhez csak 1 kiegészítést tennék hozzá. Minden belőlünk indul ki. Ha én tudom magam becsülni, akkor a párom is fog. Ha ez nem történik meg, érdemes megvizsgálni magamban, hogy én mennyire becsülöm magam?

8. pont: Tiszteljük egymás családját.

Ez néha nem könnyű, mert a családunkat nem mi választjuk. A lényeg, hogy fogadd el őket és akkor nem lehet nagy baj, bármilyen "őrült" családja is van a másiknak. 

9. pont: Megvan az intimitás közöttünk.

Ezt nagyon nem kell részletezni. Mindenkinek mást jelent az intimitás. Ami neked fontos, azt jó, ha kikommunikálod a párod felé. Legyen szó, napi 1 ölelésről, pusziról, simogatásról, masszázs, stb. 

10. pont: Őszinték vagyunk egymással. 

Ha nincs őszinteség, nincs bizalom, ami a kapcsolat alapja.

11. pont: Bármilyen helyzetben jól érezzük magunkat egymás mellett. 

Vagyis, ha te nem érzed jól magad, pl meccsnézés közben, ami a párodnak fontos, akkor addig kösd le magad mással és fordítva.

12. pont: Jól működik a kommunikáció.

Ez egy nagyon fontos pont. A férfiaknál kényes téma, mert nehezebben kommunikálnak általában. Nekünk nőknek, fontos ebben segíteni őket. Egyértelműen mondjuk el, mit szeretnénk, mit kérünk a párunktól. Ne várd meg, hogy kitalálja. Nem fogja.

13. pont: Minden szinten - fizika, mentális, lelki- kapcsolódunk.

Ha ez nincs meg, probléma lehet, itt is ilyenkor sokat segít, ha elmondjuk, hogy mi az amiből többet szeretnénk kapni. Persze nem vádaskodva, nem panaszkodva, nem zsarolva. Hanem csak elmondva az érzéseinket és kérve. 

14. pont: Mellérendelt viszonyban vagyunk egymással.

Vannak olyan kapcsolatok, ahol a régi hagyományos elveket vallják, ha valaki boldog alárendelt szerepben, akkor oké. 

15. pont: Feltétel nélkül megbízunk egymásban. 

Ha ellenőrizgeted a telefonját, emailjeit, facebook oldalát, kivel volt, hol járt, akkor nincs bizalom. Anélkül hosszútávon nem működik a kapcsolat.

16. pont: Tiszteletben tartjuk egymás határait. 

A párkapcsolatban is szükség van néha egy kis egyedüllétre, félrevonulásra. Ezt érdemes már az elején tisztázni, hogy mekkora térre van szükségem a kapcsolatban.

17. pont: Türelmesek vagyunk a másikkal.

Ezt folyamatosan érdemes gyakorolni. A legtöbb embernek nem erőssége a türelem. Ha elfogadjuk egymást, akkor menni fog.

18. pont: A féltékenység fel sem merülhet.

Ha mégis, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a kiváltó ok. Gyakran ha az egyik fél elhanyagoltnak érzi magát, lehet, hogy nem tudatosan elkezdi máshol keresni azt, amit otthon nem kap meg. Érdemes a pároknak az 5  szeretet nyelv tesztet elvégezni (keress rá, neten fent van). Ha tudod, hogy a társad mire vágyik, nem fogja máshol keresni.  

19. pont: Törődünk egymással.

Ez is mindenkinek mást jelent, más a nőnek, más a férfinak. Érdemes elmondani a páromnak, hogy nekem mit jelent a törődés, én mitől érzem magam jól (ez nem elvárás).

20. pont: Biztonságban érezzük magunkat. 

Valójában mind a férfi mind a nő érzelmi biztonságra vágyik egy kapcsolatban. Ha ez megvan nem lehet nagy gond.

21. pont: Támogatjuk a másikat akkor is, ha nem feltétlenül értünk egyet a döntésével.

Ha neki fontos, akkor fogadd el, még akkor is hanem könnyű.

22. pont: Együtt fejlődünk a kapcsolatban.

Ha a párunkkal lehet kommunikálni, őszintén megnyílni és a fent említett pontok rendben vannak, az már a fejlődés maga.

23. pont: Mindketten ugyanannyi munkát fektetünk a kapcsolatba.

Terapeutaként azt látom, hogy a nők néha többet fektetnek a saját személyes fejlődésükbe, ez kihat a kapcsolatra is, általában pozitív módon. Ezzel tudja támogatni a párját is a párkapcsolati munkában.   

24. pont: Tiszteletben tartjuk a másik szabadságát. 

Néha mindkét félnek szüksége van rá.

25. pont: Mindig éreztetjük a másikkal a szeretetünket.

Apró meglepetésekkel, apró figyelmességekkel, stb.

És ha éppen nincs párkapcsolatod, akkor érdemes dolgoznod az önmagaddal való kapcsolatodon. Illetve ha egy olyan társsal élsz, aki semmilyen módon nem hajlandó a fejlődésre, a változásra, akkor érdemes elgondolkodni, hogy tényleg ő e a neked való igazi?

Namaste Zia

Párkapcsolat vagy amit akartok

Párkapcsolat. Kinek mi jut eszébe erről a szóról? Valószínűleg mindenkinek az, amilyen éppen a jelenlegi párkapcsolata. Van aki egyedül van, magányos. Van, aki boldog és szerelmes. Van aki pedig évek óta él egy olyan kapcsolatban, ami már kihűlt és csupán megszokásból vannak együtt. A kérdés az, hogy bárhol is tartasz most a saját kapcsolatodban, ha bármi lehetne, akkor valójában mit szeretnél, mire vágysz? 

Én most éppen 4 éve vagyok egyedül. Ez alatt a 4 év alatt sokat fejlődtem, tanultam és elértem azt, hogy már nem akarok görcsösen kapcsolatot. Tudom, hogy nem a társam fog boldoggá tenni, mert nekem kell önmagamban megtalálni a boldogságot. Sikeresen el is értem, boldog vagyok. Megtanultam szeretni és elfogadni, tisztelni magam. Ezek nagyon fontosak, mert ami benned van, azt kapod másoktól. Vagyis ha te nem tudod tisztelni magad, akkor más sem fog. Ezért is van az a mondás és tény, hogy mindig egy társ személyében bevonzod a tükröd. Aki segít felismerni, hogy még min kéne dolgozz. 

Mert igen a párkapcsolat, de az önmagaddal való kapcsolt is egy életen át tartó munka. Talán felmerül emberekben, de akkor mi van azokkal az emberekkel, akik sohasem foglalkoztak magukkal és jól el vannak. A jól elvannak, sokszor csak a látszat. Azonban, ha valójában bele látnánk az életükbe és megkapargatnánk a felszínt, akkor bizony rájönnénk, hogy ők sem boldogok. Én azt mondom, hogy bár a munka szó néha nehéz és súlyos, fárasztó, azonban megéri. Cseréljük hát le a játék szóra. Mi van akkor ha lehet fejlődni, játékosan is? 

Amikor 2009-ben kiválasztott egy Szerelem Istennő minőség a papnőjévé, akkor még nem volt ilyen szintű tudatosságom, mint most. Azonban nagyon lelkesen vetettem bele magam a munkába, hogy összehozzak embereket, segítsek másoknak megtalálni az igaz szerelemüket. Én ugyanis ebben hiszek. Mindenkinek lehet igaz szerelme, ami azt jelenti, hogy egy olyan társ, aki minden szempontból megfelel neki és ebből lehet több is. Nem feltétlenül az Ikerlángoddal lehetsz csak boldog kapcsolatban sőt. Mostanában sok olyan story hallottam, ahol az Ikerláng egyik vagy mindkét fele szenved, mert nem tudják egymást felvállalni. Van, akinek mint nekem, le sincs születve.

Ha te rendben vagy magaddal, ismered magad, elfogadó vagy és tele van a szíved tiszta, önzetlen szeretettel, akkor szinte bárki lehet a társad, aki hozzád hasonló. Lehet ő így egy lélektárs minőség is. Mivel valóban a hasonló a hasonlót vonzza. Az elmúlt napokban ismeretem fel, hogy 4 éve, amikor szakított velem az akkori párom, akkor azt kudarcként éltem meg. Ezért egy időre sutba dobtam a szerelem témát. Azonban ez a nyár meghozta a kitörést. Anno nagyon sokan találták meg a párjukat azon annak játékos foglalkozásnak (a neve szerelembehívó kör volt) a hatására, amit vezettem, vagy az egyéni oldásaim után. Most újra elkezdtem a tanítani párkapcsolat témában és foglalkozásokat vezetni. Úgy, hogy most már olyan szintű tudatosság van bennem, ami, akkor hiányzott. Így még több embernek tudok remélhetőleg segíteni. 

Ha éppen társ nélkül élsz, vagy egy olyan kapcsolatban, ahol nem kapod meg a kellő figyelmet, akkor csak biztatni tudlak, hogy van remény. Igen is mindenkinek, aki társra vágyik, valóban és erős a szándéka, hogy megtalálja. Ami nem egyenlő a görcsös akarással, az igen is megtalálja. Aki most elhanyagolva érzi magát egy kapcsolatban vagy szenved, azt is biztatom, hogy van remény, van kiút. A kiút a tudatosság, az önmegismerés, az önszeretet, az önelfogadás, az együttérzés megtanulása. 

Gyakran van, hogy azt gondoljuk, hogy a másiknak kéne változnia, mivel látszólag ő a hunyó, ő nem adja meg nekünk a kellő figyelmet, vagy törődést. Ha mélyebbre nézünk, akkor ezek elvárások. Mielőtt valamit mástól remélsz megkapni, először meg kell tanulnod megadni önmagadnak. Te mennyire törődsz magaddal, mennyire figyelsz magadra, mennyi szeretetet és örömöt adsz magadnak? Tudod egyáltalán, hogy ezt hogy kell megtenni? Az önmagunk felé fordulás azt jelenti, hogy megadom magamnak, azt amire igényem van. Nőként pl. törődöm a testemmel, lelkemmel. Elmegyek, fodrászhoz, kozmetikushoz, rendszeresen mozgok, olyan ételeket eszem, ami egészséges. A lelkemmel törődöm, amikor olyan emberekkel jövök össze, akik elfogadnak, barátok, szülők, a gyermekem, egy közösség tagjai. 

A család fogalmát beszűkítettük. Mindenki mindenkivel kapcsolatban van, vagyis jóval több emberrel vagy, lehetsz kapcsolatban, mint amit most látsz magad körül. Ez jó hír, azoknak, akik még nem találták meg a párjukat. Mert már vele is tudd, már most össze vagy kapcsolva. Az alábbi tanítást kaptam a szeptemberi 10 napos csendelvonulás alatt az égiektől. Ne kapcsolatot, hanem kapcsolódásokat keress. Rengeteg módja van annak, hogy új emberekkel ismerkedj meg és kapcsolódj. Akik még lehet, hogy az első 5-10 percben idegenek, de aztán egyre jobban megtaláljátok a közös hangot. Mindezt személyesen a való világba és ne az internet hamis falai mögé bújt embereivel. Mozdulj ki a saját falaid közül. Hogy mindezt hogy teheted meg? Hamarosan arról is írok. 

December 20.-án szerdán a Magnetházban este 6-8-ig az év utolsó párkapcsolati estjét tartom nőknek. A téma a megfelelő társ bevonzásának buktatói. Akit érdekel már most lehet jelentkezni mailban: mudrazia@gmail.com címen. Vagy gyere el egy egyéni oldásra, ahol csak rád figyelek és veled foglalkozunk. 

Namaste Zia        

Miért olyan nehéz az elengedés?

Dr. David R. Hawkins: Elengedés című könyve alapmű kéne, hogy legyen minden ember számára. Csodálatosan leírja az elengedés mechanizmusát, ami nagyon sokat segít a hétköznapi életben. Valamint a boldogság elérésében. 

Azt tapasztaltam magamnál is és a pácienseimnél is, hogy az elengedés, bármiről és bárkiről is legyen szó, nem mindig könnyű. Ennek az egyik oka a ragaszkodás. A ragaszkodás pedig a túléléshez kapcsolódik, ami belénk van táplálva. Szükségleteink kielégítését önmagunkon kívül keressük, amitől sérülékenynek érezhetjük magunkat. A sérülékenységet pedig gyengeségnek tekintjük. Ezért mindent elkövetünk annak érdekében tudatosan, vagy tudat alatt, hogy ellenálljunk az elengedésnek.

Amit viszont nem tudunk, hogy a ragaszkodás, vagyis az elengedés hiánya a szenvedés egyik formája. Ha továbbra is ragaszkodsz bármihez, bárkihez, akkor szenvedni fogsz. Ez elkerülhetetlen addig, míg másképp nem döntesz. Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én nem szeretek szenvedni. Az agyunk tele van futó programokkal, mintákkal és ezek között megtalálható bármilyen furán is hangzik a szenvedésvágy is. Az elme számára a ragaszkodás egyfajta kontroll is, amitől fél megválni. 

Az elengedést leginkább az önátadás segíti. Hogy mit is jelent az önátadás? Nos ez a másik félelmetes dolog az elme számára. Mivel az önátadásban nincs kontroll. Minden ismeretlen és kiszámíthatatlan, ami az elme másik halála. Kész attól az ember úgy érzi, hogy lefagy a rendszer. Pedig enélkül nem fog menni. Mit lehet ilyenkor tenni? 

Saját magamon tapasztaltam, hogy bármihez is ragaszkodom, azt akkor tudom elengedni, amikor már nagyon szenvedek. Legyen szó, egy elképzelésről, vagy egy tárgyhoz, utazáshoz, való ragaszkodásról. Talán te is észrevetted azt, hogy amikor eljutsz odáig, hogy már mindent megtettél és teljesen "tehetetlennél" válsz, akkor tudod azt mondani, hogy oké, akkor legyen meg az "Ég, Isten" akarata. Amint eljutunk idáig, akkor meg tud történni az elengedés. 

Az elengedés nagyon fontos a kapcsolatainkban is. Akár, ha szakítunk, akár ha meghal egy számunkra kedves személy, fontos megadni magunknak a gyász időszakát. Ez az elválásokra is vonatkozik. Egy szakítás nagyon hasonlít a halálhoz. Az illető kilép az életünkből és vagy eltűnik teljesen vagy átalakul a kapcsolatunk. Az az egy éves gyászidő arra vonatkozik, hogy újra éljük vele minden évszak emlékét és elsiratjuk. 

Amikor kérünk az Univerzumtól és szeretnénk valamit létrehozni, megteremteni, akkor szintén fontos az elengedés. Itt a legtöbbször, akadály lehet az a hit hiánya. Hozzá szoktunk, hogy ha valamire vágyunk, akkor azt azonnal kapjuk meg és úgy, ahogy azt mi elképzeltük. Ha ez nem történik meg, akkor görcsössé válunk. Valaminek a megteremtéséhez szintén szükséges az önátadás. Nem én akarjam csinálni. Hanem kérjem és engedjem át az Univerzumnak, Teremtőnek, ki hogy hívja. Kell, hogy higgy és bízz abban, hogy a kérésed valóra válik. Természetesen vannak  lépések, amiket meg kell tenni, hisz a sült galamb nem repül a szánkba. Azonban ezek a lépések, legyenek könnyedek és örömteliek. Függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény, sőt a legjobb az, ha levesszük a fókuszt a végeredményről. Ahogy a bölcs is mondja, nem a cél a fontos, hanem az út, amit odáig megtettél és élvezd az út minden egyes lépését. 

Az elengedést nagyon jól lehet gyakorolni meditációban. A vipassana meditáció különösen alkalmas erre. Ha úgy érzed, hogy van mit fejlődnöd az elengedés terén, akkor örömmel várlak október 27.-én szombaton egy egész napos vipassana csend meditációs napra, ahol a fókusz az elengedés lesz. Az is részt vehet a programon, aki még soha nem próbálta a vipassana meditációt. Jelentkezés, nálam a mudrazia@gmail.com címen. 

Namaste Zia   

Hogyan válj modernkori Istennővé?

Miért fontos, hogy nőként találkozzunk a bennünk élő Istennői minőségekkel? Mielőtt az Istennő papnőjévé váltam volna és elindultam volna az Istennő útján, sosem gondoltam végig, hogy mit is jelent nőnek lenni. Amikor tudatosan végig jártam a nőiség beavatási ösvényeit. Magamhoz vettem az erőt, amivel nem is gondoltam, hogy rendelkezem, akkor éreztem meg, hogy valójában mit jelent nőnek lenni.

A mai világban nem tanítják sehol meg a nőknek, hogy a felnövekvésünkkel, hogyan éljük meg a nőiség beavatási kapuin való áthaladást. Hogyan váljunk tudatos, érett, bölcs nővé és támogassuk ebben egymást. Nincs már, ki elmesélje a történeteket, ahogy régen a tűznél a törzs öregjei megtették. Hogy mik is ezek a beavatási kapuk, milyen életszakaszhoz kötődnek?

Az első, amikor a kislány felnő, elcsöppen az első holdvére. Régen ezt az alkalmat az anyák büszkén ünnepelték a lányaikkal.  A menstruációs vér szentnek számított, varázserőt tulajdonítottak neki. A lányok büszkék voltak, amikor megjelent az első menstruációjuk, érezték, hogy valami megváltozott bennük. A mai világban a menstruációról néha beszélni is szégyen és a lányokat a szülők onnantól fogva még jobban féltik.

A következő beavatási kapu a szüzesség elvesztése. A kislány ekkor már teljesen felnőtté, éretté vált. A szexualitásnak a mai napig nincs kultúrája. Sehol sem tanítják, így a legtöbb fiatal a pornófilmekből tanul. Az egyik legjobb út a szexualitásban való kiteljesedéshez a tantra. Ahol megtanuljuk a teljes megnyílást egymás felé és tiszteletet, jelen lenni a kapcsolódásban.

A harmadik kapu, amikor a nő életet ad egy gyermeknek. Az anyává válás hatalmas transzformációs folyamatot indít el a nőben, minden szinten. A mai világban ekkor válik a legnehezebbé a nők helyzete. Hisz helyt kell állnia dolgozó nőként, feleségként és anyaként. A legtöbb nő mindenhol maximálisan szeretne megfelelni és helytállni. Azonban ez szinte lehetetlen.

A negyedik kapu az öregedés, a menstruációs vér elapadásával a nő úgynevezett bölcs asszonnyá érik. Régen a törzsekben ők voltak a vének tanácsának tagjait, akiket tisztelet övezett. Mára az öregedés félelmet kelt, szégyen és az idősek legtöbbje kirekesztetté válik.

Ezeknek az életciklusoknak a nem jól megélése sok traumát okozhat. A legtöbb nőnek nincs kivel megbeszélnie nőiségéhez kapcsolódó problémáit és nincs körülötte egy támogató kör. Ezért is fontos, hogy újra kapcsolódjunk egymáshoz, mint annak idején a törzsekben és szerető együttérzéssel forduljunk egymás felé. Segítsük egymás gyógyulását. Ezért is 2018. január 17.-én indítok útjára egy új női csoportot. A hogyan válj modernkori Istennővé címmel. Addig is még december 20.-án párkapcsolat témán dolgozunk, közös meditációval a Magnetházban. Mindezekről és az egyéni oldásokról hírlevélben értesülhetsz, amire feliratkozni a maatiz@gmail.com címen lehet.

Namaste Zia

     

A szenvedés megszüntethető. Hogy hogyan?

Évekkel ezelőtt felismertem, hogy az a sok technika, amit tanultam és használtam, vagy amit rajtam is alkalmaztak, annak a nagy része nem hozott számomra valódi változást. Nem szűntek meg az elmémben kavargó negatív gondolati minták és szokások. Ezáltal a szenvedés sem szűnt meg. Két és fél évvel ezelőtt találkoztam a vipassana meditációval, ami a théraváda buddhizmus egyik meditációs technikája, azon belül is a satipatthana vipassanával. Ahhoz, hogy valaki ezt a technikát elsajátítsa nem kell buddhistának lennie. Buddha ezzel a meditációval érte el a megvilágosodást és nekünk semmi mást nem kell tennünk, mint követni a tanítását, amely nagyon egyszerű, azonban kitartás szükségeltetik hozzá.

Ez a technika ugyanakkor az alaptanításaival nagyok sok megértést adott ahhoz, hogy hogyan is működik az elménk, hogy vagyunk kondicionálva. Megtanított arra, hogy hogyan szüntethetem meg a szenvedést az életemben. Buddha a 4 nemes igazság alaptanítása is erről szól: Az első igazság, hogy minden testi és tudati jelenség közös vonása a szenvedés. A 2. a szenvedés oka a vágy, sóvárgás, stb. A 3. A szenvedés oka megszüntethető. A 4. az út ami elvezet a megszabaduláshoz a nemes 8 rétű ösvény.

Az általános szenvedések, félelem az öregedéstől, haláltól, betegségtől, fájdalomtól, elvesztéstől. Ezen kívül szenvedés az is, amikor az elméd elhitet veled olyan dolgokat, amik nem valósak. A belső monológ, ami azt mondja neked, hogy buta, kicsi, szegény, kiszolgáltatott, stb vagy. Vagy, amikor elhiteti veled az elméd, hogy valaminek az elérésere nem vagy képes és csak sóvárogsz, vágyakozol. A szenvedésnek sok formája van. Szenvedés a tudati szennyeződések, a harag, az irigység, a féltékenység, a versengés, a tökéletességre törekvés, az önbírálat, a megfelelési kényszer és sorolhatnám. 

A meditáció maga, ahogy említettem egyszerűnek tűnik. Ülés közben a légzésünket, az emelkedő és süllyedő hasi légzést figyeljük. A felmerülő érzeteket, gondolatokat, érzéseket. Ha elkalandozik a gondolatunk, akkor visszatereljük a légzésre. Azonban ebben a felgyorsult világban, annyira sok az inger, hogy nem vagyunk képesek lelassulni, nyugodtan ülni és 1 dologra  hosszabb ideig koncentrálni. Ezért is sokszor a kezdő meditálóknál az első ami megjelenik fájdalom mellett az a türelmetlenség és a nyugtalanság. Megtanuljuk kezelni a fájdalmat, ami elől általában menekülünk, illetve hárítunk. Ezáltal ellenállóbbá válunk az életben felmerül drámák, problémákkal szemben. Az elmét ugyanúgy mint egy izmot edzeni kell rendszeresen. Vagyis, nem feladva, kitartóan napi szinten legalább kezdőként 20-30 percet meditálni, majd fokozatosan emelni az időt, akár 1 órára. 

A jóga mellett a vipassana meditáció hozta meg számomra az igazi változást az életemben. Az egy illetve többnapos elvonulások alatt csend van, vagyis nem beszélhetsz mással, mint a tanítóval. A vipassanát belátásmeditációnak is nevezik. Mivel ahogy az elme elkezd lecsendesedni és befelé magadra figyelsz elkezded felismerni a működésed, a beragadásaid, a szenvedésed okait, jönnek fel a sztorik. A vipassana meditáció mély személyiségfejlődést hoz magával, ami elengedhetetlen. Mivel sokan csak spirituálisan fejlődnek, azonban a személyiségben nem. Ezzel felborul az egyensúly, nem következik be jelentős változás. Az első egy évben rengeteg történet jött fel és láttam rá arra, hogy mi miért úgy történt az életemben ahogy történ. Én hogy reagáltam helyzetekre, kapcsolatokba. Mi váltotta ki azt, hogy valaki bántott, mit okozott az nekem, vagy amikor én bántottam magam. A második évben, már sokkal kevesebb történet jött. A vipassana meditáció egyik lényege az is, hogy a meditáció segítségével meglévő szenvedéseket kitisztítva, már ne gyártsunk újakat.

A haladóbb gyakorlásban dolgozunk az érzelmekkel is. Megvizsgáljuk a szenvedésteli és az örömteli történeteinket. Az egyikben azt kívánjuk magunknak, hogy szabaduljunk meg a szenvedésinktől, így megtanulunk együttérezni önmagunkkal. A másikban azt kívánjuk magunknak, hogy legyen minél több öröm és boldogság az életünkben. Bármilyen hihetetlen is, de sokkal nehezebb az öröm átélése. A szenvedéshez már hozzászoktunk. Majd amikor már megtanulunk önmagunkkal együttérezni, akkor ezt elkezdjük kiterjeszteni a családra, barátokra, semleges személyekre, azokra, akiket nem kedvelünk és végül az egész világra. 

Tavaly vettem részt az első 10 napos meditációs csendtáborban, amit a tanárnőm tanítója, Tiszteletreméltó Dhammasami tartott, aki egy Oxfordban élő buddhista szerzetes, tanító és vezet egy kolostort. Hihetetlen tudással rendelkezik. Ezután a tábor után még nagyobb változások indultak el bennem és ehhez mérten az életemben. Ebben az évben csodákat éltem meg. Most szeptemberben másodszor vettem részt ebben a táborban, ahonnan 2 napja érkeztem haza. Ide már úgy mentem, hogy tudtam, mire számíthatok. A tanítások mindig újak és persze a tapasztalás is. Most már sokkal jobban tudtam magamra koncentrálni és befelé figyelni. Így sokkal intenzívebb élményeket éltem meg. Ami egyben fájdalommal vegyes felszabadító örömként jelent meg. 

Úgy érzem, hogy az a hiányzó puzzle most a helyére került bennem. Újjászülettem, ami még most formálódik, tisztul bennem. Ami biztos, hogy szeretném tovább adni ezt a technikát, hogy segítsek másoknak is kilépni a szenvedésből és egy boldogabb, jobb életet teremteni. Már augusztusban volt egy felkészítő sorozat és egy egynapos lehetőség. 
A következő 3 órás felkészítő meditáció: március 3.-án szombaton lesz, majd április 7. szombat az utána következő. A következő egy egész napos (fél 10-16.15-ig) vipassana csend meditáció április 28.-án szombaton Budapesten kerül megrendezésre. Témája az érzelmek kezelése.  Jelentkezni a mudrazia@gmail.com címen lehet.

Namaste Zia    

A gondolat ereje: Bármi lehetséges, bármit elérhetsz!

Az elmúlt napokban nagyon sok tanítást kaptam és sok minden világossá vált számomra azzal kapcsolatosan, hogy hogyan törjünk ki az elménk korlátozó mintáiból. Aki nem ismer, tudni kell, hogy nekem sem volt egyszerű eljutni oda, ahol most tartok és még ez sem a csúcs, "ami a cél". 

Egy olyan családba születtem, ahol sem a nők sem a férfiak nem tudták, hogy mit is jelent az önmegvalósítás. Szenvedtek, küzdöttek és korán meghaltak. Nem voltak boldogok, sem a nők, sem a férfiak. Fogalmuk sem volt arról, hogy mit jelent élni. Illetve amit ők gondoltak az életről az egy nagyon egyszerű forma, ami hoztak ők is generációk óta. 

Nekem 2011-ben ért véget az utolsó alkalmazotti állásom. Azonban még akkor sem volt fogalmam arról, hogy mit is jelent vállalkozónak lenni és megvalósítani az álmaimat. Ehhez egy teljesen más attitűdöt, gondolkodásmódot kellett elsajátítanom és nem is ment azonnal, sőt segítség is kellett. Szépen lassan azonban nagy változásokon mentem át, úgy is mondhatom, hogy utolértem magam. 2005-ben, amikor elindult a spirituális utam, nagyon sok tudást szereztem, a személyiségem nőként átalakult. Kissé a spiri világ eltávolított a földtől. 

Teljesen rendben van, amikor az ember először találkozik egy spirituális élménnyel, akár egy meditációban, akár egy sámándoboláson vagy szertartáson, akkor örül, hogy felfedezett egy másik világot. Kinyíltak az ajtók és végre bekúszott a fény. Rájöttünk, hogy nem csak a matéria van és valóban a halálon túl van élet. A lelkünk halhatatlan és mi nem a test, hanem ez a halhatatlan lélek vagyunk. Különlegesek, egyediek és utánozhatatlanok. Jó érzés, amikor az ember "különlegesnek" érzi magát, főleg akkor, ha előtte a családjában soha nem kapott erre megerősítést. Most már tudom, hogy fontos az egyensúly a spiritualitás és a materiális vagyis anyagi világ között. Az aranyközépút, ahogy Buddha is tanítja.

Egy meditációs elvonuláson ismertem meg Zsófit, aki coachként dolgozik. Ő nyitotta fel a szemem és segített a kezdeti lépésekben. Egészen addig még mindig az alkalmazotti berögzült mintáimban éltem és aszerint működtem. Anno még az access sem segített, ami azt tanítja, hogy bármi lehetséges, minden csak nézőpont kérdése. Mivel az access-ben nincs rálátás a mintákra így azokat nem is tudjuk átírni. A vipassana ami belátás, vagy rálátásmeditációként is ismert, az segített, hogy tudatosítsam, felismerjem, felszínre hozzam a negatív berögzült mintákat. Mivel ami már a felszínre kerül a tudatalattiból, az többé már nem rejtett minta, azon már lehet változtatni. A meditáció mellett olyan könyveket olvastam, ami abban segít, hogy hogyan teremtsünk, változtassunk, mint pl. az Esther és Jerry Hicks könyvek. Mostanra állt össze bennem minden. 

Nőként más volt a feladatunk a régi időkben. Azonban ma egy nőnek több helyen is helyt kell állni. Egyrészt a munkahelyén, döntéseket hozni, felelősséget vállalni, tervezni, szervezni. Ezek mind férfi feladatok. Ma már nagyon nincs is olyan munka, amit nők ne végezhetnének. Amikor nőként a bal oldali az az a racionális agyunkat használjuk rendszeresen, akkor kicsit elvész bennünk a nő. A nő, aki az intuitív, lágy, kedves. Ha nem erősítjük meg magunkban naponta a női oldalt, akkor nehéz visszaállni a női szerepbe. Ha már anyák vagyunk, akkor könnyebben le tudjuk tenni a munkát és átkapcsolni az anya üzemmódra. Azonban egyre több az egyedülálló anya. Akinek pótolni kell sokszor az apát is és apa helyett is teremteni, logisztikázni kell, hogy a gyermek ne szenvedjen hiányt semmiben. 

Fontos, hogy nőként visszatérjünk a női értékekhez. Sokszor amikor sérülünk egy kapcsolat által, vagy kudarcot szenvedünk bezárunk. Elhisszük, hogy ez már így van és nem lehet változtatni. Elhisszük, hogy a fekete, fekete és a fehér, fehér. Elhisszük, hogy a dolgok így működnek. Sokszor adtuk fel magunkat, mivel nőként ez szinte belénk van kódolva. Nem tanultuk meg kifejezni az igényeinket, sokszor azt sem tudtuk, hogy lehetnek igényeink. Ha elhisszük, hogy nem lehet jobb életünk, hogy nem vagyunk méltóak a szeretetre, hogy nincs olyan férfi, aki elfogad minket úgy ahogy vagyunk, akkor ez így is lesz. 

Byron Katie-t évekkel ezelőtt olvastam, néztem a videóit. Tőle hallottam először, hogy kérdőjelezd meg a gondolataidat. Mert azok nagy része nem igaz, az elme félelmeiből fakadnak. Most azt mondom, hogy lépj tovább. Nem csak azt kérem, hogy minden félelemmel, ítéletekkel teli gondolatodat kérdőjelez meg, hanem azt is, ahol elhitted, hogy valami végérvényes, amiről azt gondolod, hogy ez tény. És nézd meg helyett, hogy mi más is lehetséges? Bármi ami most nem működik az életedben és eldöntötted róla, hogy nem lehetséges változtatni rajta, kezd el megkérdőjelezni ennek a valódiságát. Nyílj meg és láss be a függöny mögé. Az élet egy színjáték, a színpadon te vagy főszereplő. A darabot te írtad, az Univerzum a társrendező. Ő úgy alakítja a dolgokat, ahogy te elgondoltad. Ha megváltoztatod a gondolataidat, akkor meg fog változni a darab, a drámából lehet csinálni vígjátékot. A katarzis lehetősége itt van, hogy valóban az életed története boldog vége legyen. Sőt kell, hogy vége legyen? Megöregedni is sok módon lehet. Nem kell, hogy besavanyodott, beteges vén trotyli légy. Ha a tested, elméd fitten tartod, soha nem öregszel meg. Ki mondta, hogy idősen, akár 80 évesen nem lehet szexelni, vagy hegyet mászni, vagy bármi őrültséget csinálni? Ki mondta, hogy neked a halálra, vagy a nyugdíjas évekre kell felkészülnöd, ami szintén tragédia és lehúzó, nehéz. 

Te mit választasz? Én pl. azt, hogy 120 évig élek. Mivel jógázom és a jóga fitten tart kívül, belül, ezért nem leszek vagy alig beteg. Az életben bármi lehetséges, bárki lehetsz és bármely álmodat megvalósíthatod, ha kilépsz a korlátaid mögül. 2018 januárjában 1 új női kört indítok el, ami abban segít, hogy a régi értékeket, szertartásokat beépítjük a mai modern életünkbe. Mivel azzal, hogy elkezdtünk kissé "elférfiasodni" felvettük a versengő attitűdöt is, ami szintén férfi viselkedési forma. Fontos, hogy nőként szeretettel forduljunk és együttérzéssel egymás felé is. Gyere és válj te is válj velünk modernkori Istennővé. A weblapom átalakulóban van, hírlevélben tudsz értesülni a programjaimról. Feliratkozni mailban tudsz a maatiz@gmail.com címen. Ez egy egymást támogató női kör lesz. 

Namaste Zia      

   

Férfi- nő mindkettő mást akar, hogy éljünk így együtt?

Talán többen is hallottak róla, vagy olvasták A férfiak a marsról, a nők a vénuszról jöttek című könyvet? Tény, hogy másképp működünk, máshogy gondolkodunk, mások az igényeink, mást akarunk. Évszázadok vagy talán évezredek óta próbálunk meg mégis közeledni egymás felé. Valóban igaz a monda, hogy valaha egy test voltunk és ketté vágtak minket és azóta mindenki keresi a másik felét? Akkor miért van mégis az, hogy annyira nem értünk egyet? Kevés olyan párt ismerek, akik össze tudták hangolni az életüket. 

Nőként egyre inkább azt éltem meg, míg rá nem láttam a hasonlóságokra. És a többi nőtársamnál is azt látom, hogy hatalmas sebeket szereztünk ettől a különböző gondolkodás és látásmódtól. Mégsem tudunk meglenni egymás nélkül és újra és újra próbálkozunk közel kerülni egymáshoz. Elgondolkodtam azon, hogy mégis mi a közös bennünk? Először csak a szex jutott eszembe. Aztán szépen jött az, hogy ugyanúgy vágyunk a szeretetre, a megértésre, az elismerésre, az elfogadásra, a boldogságra. Sőt egyre több férfi a fejlődésre, spirituálisan is, vagy a tudatosabbá válásra. Egy bizonyos idő után már a férfi is vágyik a megállapodásra, az érzelmi biztonságra. Az anyagi biztonságra, bőségre törekvés is azonos. 

Mennyivel könnyebb lenne az életünk, a közös kapcsolódás, ha nem akarnánk megváltoztatni a másikat és valóban meglátnánk a másikban ezeket a közös pontokat. A férfiak ugyanúgy félnek a sebezhetőségüket megmutatni, ők sokkal jobban elrejtik a férfi erő mögé. Talán mert azt tanulták, hogy a férfinak így kell működni, vagy nem is volt rá más mintája. És nekik sokszor sokkal jobban fáj, amikor elhagyják, becsapják, megcsalják. Ahogy én láttam a férfi pácienseimnél sokszor az ő lelki sebeik sokkal lassabban gyógyulnak be. A külső sérülésekkel szemben sokkal ellenállóbak. 

A megoldás az lenne az életben, ha nőként nem azt várnánk el a férfitól, amit egy barátnőtől, hogy mindenben megértsen és minden lelki bánatunkat ne neki akarjuk kiönteni. A férfi, ahogy a fent említett könyv is leírja probléma megoldó. Ha a nő elsorolja neki a bánatát, akkor ő azonnal megoldást akar rá találni, merő szeretetből. Vagy el kell neki mondani, hogy most csak azt szeretnéd, hogy meghallgasson, nem akarsz megoldást. Nőként pedig el kell fogadnunk, hogy a férfi sokkal nehezebben kommunikál a problémáiról, bár már erre is van ellenpélda. Kérdéseket kell neki feltenni, ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy mi van vele és nem kell rögtön arra gondolni, hogy akkor már szeret. 

Az otthon végzett feladatokat pedig le kell osztani. És megengedni a férfinak, hogy olyan dolgot vállaljon, amihez van is kedve. Be kell látni, hogy nem lehet mindenre rávenni őket. Viszont amit szívesen csinál, azt el is végzi örömmel. Tehát bárki is van most melletted társként  vagy éppen ha egyedül vagy tudd, hogy annyira nem vagyunk különbözőek. Fogadjuk el a másik nem "másságát" és lássuk meg egymásban az azonosságokat és azokat erősítsük. 

Namaste Zia