Sziddhárta herceg felismerte, hogy hiába gazdag és van 1 gyönyörű felesége, gyermeke mégsem boldog. Látta, hogy az emberek szenvednek, teljesen mindegy, hogy öreg, szegény, gazdag és így indult el az ő útkeresése a megvilágosodásig.
Buddhaként lejegyezték a tanításait és ma, akik a vipassana meditációt gyakorolják, végig járva az ő útját esélyt kapnak arra, hogy kilépjenek a szenvedésből. És még ha nem is látják be sokan vagy jutnak el erre a felismerésre. A tény azonban ott van az életük történéseiben, az életük minőségében és a mindennapi küzdelmeikben, hogy igen, szenvednek.
Végig jártam és tanultam egy rakás alternatív terápiát, aminek a célja szintén az lett volna, hogy javítsak az életemen a gondolataim és cselekedeteim megváltoztatásának segítségével. Ideig- óráig működtek is és boldognak éreztem magam. Azonban, amit én is felismertem magamnál vagy a saját pácienseimnél, hogy ha éppen a terapeuta nincs kéznél és nem érzik jól magukat, akkor nem tudnak mihez kezdeni. Számomra ami valódi áttörést hozott az a meditáció.
A vipassana meditáció abban különbözik más meditációktól, hogy valóban ott a példa, Buddha és az ő tanítása, ő végig járta az utat. Itt nem neked kell kitalálni, hogy mit tegyél, hanem végig a tanítás segítségével mind otthon, mind közösségben tudod végezni a meditációt. Amikor éppen nem vagy jól nem kell mástól segítséget kérned, hanem ott a technika, "csak" tenned kell. Másfél évvel ezelőtt hallottam én is először a vipassanáról, mint azóta megtudtam ennek is több ága van. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy rátaláltam Klárira, akinél elkezdtem tanulni. Klári mélységes nagy türelemmel és megértéssel fordul minden ember felé. Valóban ott van benne a buddhisták együttérző és elfogadó lénye. A jóga tanáraimon kívül ő az első olyan tanító, aki olyan módon él, amit tanít. Először pár órás ülő és járó meditációkra jártam. Majd jött az első egynapos program és végül az első 3 napos, ebből egy év alatt többön is részt vettem. A legnagyobb áttörést Klári tanítója, aki Oxfordban tanít és szerzetes, tiszteletreméltó Dhammasami vezetésével tavaly szeptemberben az első 10 napos elvonulás adta.
Ezeken az elvonulásokon az egyik meghatározó és ami az igazi terápiás lényegét adja úgy érzem, az a nemes csend. A legtöbb ember szinte képtelen arra, hogy akár 1 órát csendben legyen, nemhogy egy egész napot vagy 3 napot. Ezért is olyan mély a hatása a meditációnak. Ebben a csendben olyan dolgok jönnek felszínre és kerülnek napfényre, amik a mindennapi rohanásban az elme folytonos párbeszéde mellett nem jelenhetne meg. Természetesen, akiben nagy mély lelki fájdalmak jelennek meg, vagy nem tud mit kezdeni a felszínre jött érzelmeivel, az a úgynevezett interjúra mehet az elvonulás vezetőjéhez.
Az első 3 napos elvonulás többet adott nekem, mint akár bármilyen 1 hónapos terápia. És ettől még persze a terápiák jók és szükség van rájuk. Amit megfogalmaztunk egy kis csapattal, akikkel együtt tanulunk vipassana "tanárnak" ez lett a motiváló mottónk: MEDITÁCIÓT MINDENKINEK! Fontos a mindennapi vagyis rendszeres meditáció, mert semmi más nem tudja megadni azt a hatást, amit a meditáció. Többek között amit mindenki tud és ismer, a stresszcsökkentést, bár ez a jógára is igaz. Emellett fiatalít, serkenti az agyat, nyugtatja a szívet, beállítja a vérnyomást és sorolhatnám még, mivel kb. 90 féle pozitív hatással rendelkezik.
A buddhizmus egyik fő tanítása az együttérzés. Ha ezt el tudjuk sajátítani a mai világban ez egy óriási adomány. Akár másokkal és magunkkal ha együttérzőbbek, kedvesebbek tudunk lenni, akkor a kapcsolataink jobbá válnak. Az életben az egyik kulcs a boldogsághoz az emberi kapcsolataink. Amikor valóban el tudjuk engedni az ítélkezés mentességet, gyűlölködést, versengést, akkor valami hihetetlen mód alakulnak át a kapcsolataink. Én ezt mostanában érzem és végtelenül hálás vagyok.
A leboruláshoz alázatra van szükség. Az alázatos ember egoja jóval csendesebb és kisebb. Az alázat nem egyenlő a gyengeséggel. Sőt hatalmas erő van benne. Hosszan írhatnék még a meditáció hatásairól, azonban az igazi, amikor elkezdjük megtapasztalni. Hamarosan elindítom az első meditációs csoportot. Addig is csak gondoljuk végig, mennyire más lesz a világ, amikor a legtöbb ember meditál és végre mély kapcsolódásaink alakulnak ki. Amikor egymást segítjük, szívből, elvárásoktól mentesen és szeretjük. Én már most boldog vagyok, hogy 1 ilyen közösség része lehetek. És egyre több helyre juttatjuk el a meditációt, kezdve a gyerekeknél. Iskolákban, cégeknél, szállodákban, stb.
Namaste Zia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése